Szerző: A batáta, melyet édesburgonya néven egészen biztosan sokkal többen ismernek, már jó ideje hazánkban sem ritka vendég, igaz ára jellemzően magas, legalábbis a burgonyához mérten.
Itt álljunk is meg egy szóra, nem véletlen, hogy az édesburgonyát lépten-nyomon a hagyományos krumplival hasonlítják össze, hiszen megjelenésük, feldolgozási módjuk és felhasználási lehetőségeik is roppant hasonlóak, mégis két, egymástól rendszertanilag igencsak távol álló haszonnövényről van szó.
Az afrikai és ázsiai eredetű édesburgonya egyáltalán nem rokona a mi jó öreg krumplinknak, a batáta ugyanis a szulákfélék családjába tartozik, közeli rokonságot ápol a nálunk is előforduló apró szulák nevű gyommal, melynek bosszantó tulajdonsága, hogy felfut a szőlőtőkékre, zöldségekre, zsenge facsemetékre, és kis túlzással megfojtja azokat.
A batáta felhasználása
A batáta a konyhában roppant változatosan dolgozható fel, hiszen főzhető, süthető, akár még grillezhető is, bevethető ízletes köretként vagy izgalmas nassolnivalóként, készülhet belőle liszt, de még szeszesital is.
A batáta Európában, így nálunk is a krumplinál értékesebb zöldségként tartatik számon, ugyanakkor a harmadik világbeli országokban olcsó alapélelmiszerként tölt be fontos szerepet.
Ezt erősíti, hogy élettani hatásai kiemelkedőek, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, cukorbetegek is fogyaszthatják, koleszterinben szegény, száz grammja pedig nagyjából ugyanennyi kalóriát tartalmaz.
Az édesburgonya igényei és termesztése
Az édesburgonya a magyar klímán is nevelhető, de nálunk egyéves növényként kell kezelni nagy melegigénye miatt, ez a gyakorlatban csupán annyit tesz, évről évre újra kell telepíteni az ültetvényt. A csíráztatott hajtásokat májustól érdemes kiültetni, elsősorban laza szerkezetű homokos, jó vízelvezetésű talajokra.
Csíráztatáshoz a beszerzett gumókat a tavasz derekától kezdve ültethetjük el, majd az ültetvényt sötét, meleg (30 Celsius körüli) helyen tartsuk, de a gumót félig vízbe merítve is hajtathatjuk. A gumóról letört hajtásokat nedves földbe helyezve a begyökeredzés kis idő múltán megindul.
A házi hajtatás hátránya, hogy az eleinte csökevényes gyökérzettel rendelkező dugványok lassan fejlődnek, vízfelvételi képességük gyenge, így a siker nem minden példány esetében garantált.
Aki biztosra szeretne menni, inkább válassza az előnevelt, tápkockás palántákat, melyek már jól fejlett gyökérzettel rendelkeznek, így a kiültetés után gyorsabban, biztosabban fejlődnek.
A batátát érdemes bakháton nevelni, a nagyméretű és törésre, hasadásra hajlamos gumókat ugyanis ásóval nehéz szépen kiszedni a földből. A bakhát egy szűk arasznyi magas és kétszer olyan széles hosszanti földhalom, melynek nagy előnye, hogy a beérő gumókat könnyen, sérülés nélkül lehet majd kitermelni belőle.
Még üzembiztosabb a fóliás takarással való kombinálás, ilyenkor a bakhátak fekete fólia burkolatot kapnak, az ültetés pedig a fóliába szúrt lyukakon keresztül zajlik.
Ilyen módon a gyomosodás teljesen kizárható, a melegigényes batáta közege a fekete fólia miatt hamarabb átmelegszik, az öntözővíz pedig az alacsony párolgási veszteség miatt jobban hasznosul! A módszer hátránya, hogy csak csepegtető öntözéssel kombinálható!
Az édesburgonya ültetési ideje a hőmérséklethez kötött, ez a zöldségféle ugyanis nem tolerálja a 10 Celsius fok alatti hűvöset, így inkább csak május második felétől javasolt a telepítése, tenyészideje nagyjából 100 nap.
Az ültetési idő vége hasonló okból korlátozott, június vége után már nem tanácsos a kihelyezés, hiszen így a szüret már a szeptember utáni hetekbe csúszna át.
Növényvédelem
Az édesburgonya bár nem krumplirokon, egyes burgonyabetegségekre fogékony lehet (ezért nem is javallott burgonya mellé telepíteni), ugyanakkor a krumplibogár nem támadja! A batáta a fentiekben vázolt módon méretesebb balkonládában, erkélyeken is nevelhető, természetesen ilyenkor a hozam is csekélyebb lesz, de a kuriózumérték miatt érdemes pár tővel próbát tenni.
Cikkünk megírásában Megyeri Szabolcs kertészmérnök volt segítségünkre.
Kép forrása: Pexels.com
