Amikor barackról beszélünk, akkor az őszi vagy a kajszi szokott eszünkbe jutni, bár utóbbit a sárga előszóval is sokszor használjuk. Maga a szó valamelyik szláv nyelvből került át hozzánk, feltehetően a brosky alakban. A szlávok viszont a németektől vették át a szót, aminek a gyökerei a latinba nyúlnak vissza.
Mikor lehet szedni sárgabarackot?
Szinte egész nyáron érik, júniustól augusztusig, így ha magunk akarjuk szedni, keressük a kis és a nagy termelőket, hogy olcsón hozzájuthassunk akár Fejér akár Veszprém megyében, de olyan kisebb településeken is van erre mód, mint például Fancsal.
Sokan nem sejtik, de valójában a rózsafélék családjába tartozik, amik közül a sárgabarack az egyik legértékesebb és legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk. A benne levő cukorral tökéletesen kombinál a savtartalom, ami egy nagyon intenzív harmóniát képez. Az sem utolsó szempont, hogy a magas rosttartalma sok fogyasztónak kedvez, ráadásul gondoskodik a káliumszükségletünkről is.
Magyarországra a török hódoltság idején került, akkor kezdtünk a termesztéssel foglalkozni, később pedig magyar fajtákat is előállítottunk. Azóta tudjuk, hogy az ültetéshez kissé meszes és levegős talajra van szükség, ezeken a helyeken fejlődik a legjobban. A mészszegény és savanyú talajokon szinte egyáltalán nem termeszthető, így, ha ilyen a kertünk, akkor ne is próbálkozzunk vele.
Honnan származik a sárgabarack?
Őshazája Kína, ami a latin nevében is látszik, ahol az armenica szó arra utal, hogy a Selyemúton szállították, és Örményország közvetítésével jutott el a Fölközi-tenger térségéig, majd a törökök és a rómaiak segítségével érkezett meg Magyarországra.
Melegkedvelő növényként tőlünk északabbra fekvő országokban nem él meg. Régen rengeteg kajszibarack volt a piacokon, de ma lényegesen ritkábban találkozunk vele, mivel az embereknek nincs idejük a befőzésre.
Úgy tartják a legendák, hogy a Kína és Pakisztán határán élő hunza népcsoport tagja a kajszinak köszönhetik a magas életkorukat, ahol ez az egyetlen gyümölcs, így szó szerint mindent az aszalt formájával édesítenek, és még a főzőolajukat is a kajszi édes magjából nyerik ki.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a mag csak akkor fogyasztható, ha nem érezzük a kesernyés ízt, mivel ez magas ciántartalomra utal.
Kép forrása: Freepik.com
Hirdetés (X)