Szerző: A káposzta a káposztafélék családjába tartozó zöldség, mely a kelkáposztához hasonlóan kétéves növény. A kelkáposztával ellentétben, jól tárolható és savanyításra is kiválóan alkalmas.
B1, B2 és C-vitamin tartalma kimondottan magas, a savanyítás során C-vitamin tartalmának mintegy 90%-át megőrzi. Ásványi anyag és rosttartalma is jelentős. A savanyítás mellett, hagyományos magyar ételek alapanyagául is szolgál, elég csak a töltött káposztára gondolni.
A vitaminokban, ásványi sókban gazdag, magas rosttartalmú vöröskáposzta, termesztési, környezeti és tápanyagigénye a fejes káposztáéval lényegében azonos, termesztésükben nincs eltérés. Köretként és savanyúságként is rendkívül ízletes, így érdemes lehet a vöröskáposzta számára is helyet szorítanunk a kertben.
Káposzta fajták
Kép forrása: Pixabay.com
Ha szeretnénk a kertben káposztát termeszteni, rövid tenyészidejű (60–90 nap), középhosszú tenyészidejű (90–120 nap) és hosszú tenyészidejű (120–170 nap) káposzta fajták közül választhatunk. Friss fogyasztásra a rövidebb tenyészidejű fajtákat termesztjük.
Fejeskáposzta fajták
Szentesi lapos: Őszi szabadföldi termesztésre javasolt nagy termőképességű késői fajta. Savanyításra, tárolásra és friss fogyasztásra is alkalmas. A fej 1,5-2,5 kg súlyú, alakja lapított gömb, tömör, repedésre nem hajlamos, világoszöld színű.
Júniusi óriás: Másodvetésre és korai szabadföldi termesztésre is alkalmas, rövid tenyészidejű, nagy termőképességű fajta. Friss fogyasztásra használható fel. A fej 0,6-1,2 kg súlyú, kemény, gömbölyű. Torzsája rövid, levélzete világoszöld színű.
Polar: Késői, nagy termőképességű fajta, tenyészideje 145-155 nap. Tárolásra és friss fogyasztásra is kiváló. A fej 3-4 kg átlagsúlyú, lapított, szürkészöld árnyalatú, nem reped. Torzsája, közepes nagyságú.
Braunschweigi: Friss fogyasztásra és savanyításra alkalmas, nem tárolható fajta. Tenyészideje 110-120 nap ültetéstől a szedésig. A fej lapos, nagyméretű, kissé laza. Mérsékelt tápanyagigényű, érése kissé elhúzódik.
Glória F1: Középkorai, erőteljes növekedésű hibrid, korai szabadföldi termesztésre ajánlott. A fej 2,5.4 kg átlagsúlyú, gömbölyű alakú, zárt, kékeszöld árnyalatú, felrepedésre nem hajlamos. Torzsája rövid.
Amager: Közepes termőképességű savanyításra és tárolásra alkalmas fajta. Három típusa ismert: rövid torzsájú (130 napos), középhosszú és hosszú torzsájú (140-150 napos tenyészidejűek). Kevés és kicsi külső levelei, kerekded alakúak, simák, merev állásúak.
Fejeskáposzta vetőmag vásárlás >>>
Vöröskáposzta fajták
Topáz: Gyors fejlődésű, bőtermő, középkorai fajta, mely elsősorban friss fogyasztásra alkalmas. A fej 1,2-1,5 kg átlagtömegű, megnyúlt gömb alakú, intenzív vörös árnyalatú.
Rufus: Középkorai, jó termőképességű fajta, tárolásra és friss fogyasztásra egyaránt alkalmas. A fej 1,3-2 kg átlagtömegű, megnyúlt gömb alakú, sötétlila színű.
Kalibos: Középkésői, friss fogyasztásra és rövid idejű tárolásra javasolt, magas cukortartalmú, zamatos ízű fajta. Kiváló salátakeverékekbe. Átültetéstől számítva 105-115 nap alatt szedhető. A fej 2-2,5 kg átlagtömegű, hegyes alakú.
Vöröskáposzta vetőmag vásárlás >>>
A káposzta igényei, termesztése
Kép forrása: Pixabay.com
A fejes káposzta fényigényes növény napos, világos helyen termeszthető sikerrel. Talajok közül a tápanyagban, humuszban gazdag, jó vízellátású, porhanyós felső talajrétegű talajokat szereti leginkább.
Tápanyagigényes növény, magas a nitrogén szükséglete, azonban nem szabad túlzásba esni és túladagolni a nitrogént, mivel gyorsabban romló és szegényesebb beltartalmi értékű lesz a káposztafej.
Az őszi időszakban, az alaptrágyázás során szerves trágyát, foszfortartalmú műtrágyát ás a kálium 70%-át juttassuk ki a talajba. Az ültetés előtt végezzük el az indítótrágyázást, ekkor a kálium többi része és a nitrogén 30%-a kerül kijuttatása.
A fejtrágyázás során juttathatunk ki nitrogént, korai termesztés esetén egynél többször ne fejtrágyázzunk, nyári és őszi termesztésnél 2-3 alkalommal is fejtrágyázhatunk.
A káposzta vízigényes növény, mely egyenletes vízellátás mellett neveli a legszebb káposztafejeket. A megfelelő vízellátással gyorsan és folyamatosan fejlődik a fej, száraz időszakokban terménycsökkenésre számíthatunk. Ingadozó vízellátás mellett, a káposztafej megrepedhet.
A rövid tenyészidejű fajtákat általában 4-5 alkalommal kell locsolni, a hosszabb tenyészidejűeket több alkalommal és nagyobb mennyiséggel, nyáron átlagosan 8-10 naponta.
A káposzta ápolási munkáit az öntözés, műtrágyázás, rendszeres kapálás és nem utolsó sorban a növényvédelem teszik ki. Kártevők közül elsősorban a tripszek és káposztalepke hernyóinak megjelenésére számíthatunk. Betegségek közül a káposztamozaikot, peronoszpórát, és a palántakori palántadőlést lehet megemlíteni a teljesség igénye nélkül.
A káposztát saját magunk által előnevelt vagy kertészetben vásárolt palánták ültetésével a legegyszerűbb termeszteni. A korai fejes káposzta palánták neveléséhez beltérben, már februárban elvethetjük a magokat, kis műanyag cserépbe.
A palánták kiszoktatás, edzés után április elején ültessük ki az előkészített ágyásba 40 x 40 cm-es térállásba. A késői káposzta fajták palántáit július elején ültetjük, a korai fajtáknál nagyobb 50 x 50 cm-es tőtávolságra.
A kiültetett palántákat a korábban írtaknak megfelelően gondozzuk, majd ha elérték kifejlett méretüket takarítsuk be őket.
Sikeres kertészkedést, bőséges termést kívánunk!
Képek forrása: Pixabay.com
