A kelkáposzta a káposztafélék családjába tartozó zöldség, mely a fejes káposztához hasonlóan kétéves növény. Nem savanyítható, tárolása is nehézkesebb, mint a fejes káposztáé, ugyanakkor nagyon változatosan felhasználható a konyhában. A fejes káposztából készült ételeknél könnyebb fogások is készíthetők belőle.
A kelkáposzta és a fejes káposzta környezeti igényeiben is tapasztalhatunk kisebb különbségeket, a kelkáposzta jobban tolerálja a hideget és a szárazságot is. A legszembetűnőbb különbséget a levelek jelentik, a kelkáposzta levelei hólyagosak és fodrosak, szemben a fejes káposzta sima leveleivel.
A kelkáposzta rostokban, ásványi sókban gazdag zöldség, melynek B1, B2 vitamin és vas tartalma is számottevő. Jól termeszthető konyhakertben is, ha szeretnénk termeszteni korai és kései fajták közül tudunk választani. A korai fajták az ültetés után 60-70 nappal, a késeiek 100-120 nappal takaríthatók be.
Kelkáposzta fajták
Ha szeretnénk a kertben kelkáposztát termeszteni, több fajta közül választhatunk, ezeket mutatjuk be röviden a továbbiakban.
Rakéta: Friss fogyasztásra alkalmas, korai szabadföldi és fűtetlen fólia alatti termesztésre ajánlott kelkáposzta fajta. A kicsi és zöld színű, keresztmetszetben halványsárga árnyalatú fej kissé megnyúlt.
Vertus: Késői, szabadföldi termesztésre alkalmas nagy termőképességű fajta. Elsősorban másodvetésként termeszthető. A fej gömb alakú, közepesen kemény, levélzete világoszöld színű, finoman hólyagzott. Friss fogyasztásra és téli tárolásra is felhasználható.
Kelkáposzta vetőmag vásárlás >>>
A kelkáposzta igényei, termesztése
A kelkáposzta jó hidegtűrő növény, mely tolerálja a szélsőséges időjárást. Átlagos fényigényű növény, a korai fajták napos helyet igényelnek, míg a nyáriak a magasabb növények által vetett átmeneti árnyékot kedvelik leginkább. Fényhiányos helyen a kelkáposzta nem fejesedik és felnyurgul.
Kellemesen meleg 13-20 fokos hőmérséklet mellett fejlődik legszebben, magasabb hőmérséklet mellett kisebb fejek fejlődésére lehet számítani. Talajok közül a tápanyagban, humuszban gazdag, jó vízellátású, könnyen felmelegedő talajokat szereti leginkább.
Tápanyagigényes növény, ezért frissen trágyázott ágyásba érdemes ültetni. Bár tolerálja a szárazságot, alapvetően vízigényes növény, mely egyenletes vízellátás mellett neveli a legszebb káposztafejeket. A megfelelő vízellátással gyorsan és folyamatosan fejlődik a fej.
A kelkáposzta ápolási munkáit az öntözés, műtrágyázás, rendszeres kapálás és nem utolsó sorban a növényvédelem teszik ki. Kártevők közül elsősorban a levéltetvek és káposztalepke hernyóinak megjelenésére számíthatunk. Betegségek közül a palántakori palántadőlést, később a peronoszpórát lehet megemlíteni.
A kelkáposztát saját magunk által előnevelt vagy kertészetben vásárolt palánták ültetésével a legegyszerűbb termeszteni. A korai fajták palántáit március végén, a tartós fagyok elmúltával lehet kiültetni 6-7 hetes korukban, tehát a palántanevelést ennyivel az ültetés előtt kezdjük meg.
A késői kelkáposzta palántáit nyáron neveljük, ezek bő 1 hónap alatt érik el a kiültethető nagyságot, június elején ültethetők ki a szabadba.
Az ország enyhébb telű vidékein meglehet próbálni a kiültetett palánták átteleltetését is, ehhez október közepéig kell kiültetni őket, hogy még legyen ideig begyökeresedni. A palántákat falevél, vagy komposzttakarással védhetjük a téli hidegtől.
A palánták ültetési távolsága korai fajtáknál 35 x 35 cm, a későbbieknél 50 x 50 cm. A kiültetett palántákat, a fent írtaknak megfelelően gondozzuk. A kelkáposztát akkor kell betakarítani, amikor a levelek még üdék, késsel vagy metszőollóval vágjuk le őket a szárról.
Képek forrása: Pixabay.com