Szerző: Az építőipari munkák során számos építő- és segédanyagot, kiegészítőt használunk, hogy a végeredmény a lehető legtökéletesebb, esztétikus és tartós legyen, hiszen otthonainkat több évtizedre tervezzük.
Az egyik legismertebb gyűjtőnév az alapozó, amelynek különböző fajtáit számos folyamat során és különféle felületeken alkalmazzuk, így még az is biztosan találkozott vele, aki maga még csak falfestéssel próbálkozott.
De szinte bármilyen felületet akarunk mázolni, ahhoz alapozóra lesz szükség. Ahogy sok minden máshoz is, például burkoláshoz, az aljzatokhoz. Mire alkalmas az alapozó, és milyen típusait különböztetjük meg? Cikkünkben ennek jártunk utána, és nyújtjuk át ezt a rövid útmutatót, tarts velünk!
Miért van szükség a felületek alapozására?
A MesterekFutára különféle minőségi alapozó és párazáró szereket kínál a különböző felületek tartóssá tételéhez. Ezeket az anyagokat használhatjuk festés vagy burkolás előtt falra, fára, továbbá betonra, aljzatokra, figyeljünk arra, hogy mindig a megfelelőt válasszuk!
A klasszikus típusok mellett speciálisan kifejlesztett alapozókat is találunk például hátoldali nedvességterhelésnek kitett, olajjal szennyezett felületekhez vagy elavult bevonati réteg kezeléséhez.
A jól megválasztott minőségi alapozó tartósabbá teszi a felületet, kiemeli a falak, a fa- és fémfelületek színét, időtállóbbá a burkolatokat, strapabíróbbá a tapétát, megakadályozza a színek idő előtti fakulását, továbbá takarékosabbá teszi az anyagfelhasználást.
A korszerű anyagok további előnyöket is kínálnak. Éppen ezért kihagyhatatlan folyamat az alapozás, még ha némi plusz költséget is jelent.
Milyen alapozót válasszunk?
A különféle alapozókat 4 fő kategóriába sorolhatjuk, léteznek olaj-, víz-, sellak- és szintetikus sellak bázisú alapozók.
A legmagasabb illékony szervesanyag-kibocsátással rendelkező olajbázisú alapozók a leginkább károsak a környezetre és az egészségünkre nézve, szúrós szaguk is erről tanúskodik. Lassabban száradnak, mint más típusok, ugyanakkor könnyen csiszolhatók és egyenletesen felvihetők.
A vízbázisú alapozók eltávolítása egyszerűbb, kevésbé szagosak és belélegezve, illetve a környezetre kevésbé károsak, viszont fedőképességük gyengébb.
A hagyományos sellakkbázisú és szintetikus alapozók jól fednek, de nehezen tapadnak meg például a fémfelületeken, könnyen lepattognak, és az olajbázisúakhoz hasonlóan károsak, ráadásul csak alkohollal, illetve lakkbenzinnel távolíthatók el.
Speciális alapozók
Az alaptípusokon felül léteznek továbbá egy-egy konkrét felhasználási területre kifejlesztett típusok, például rozsdás fémre, gipszkartonra, penészes felületre, betonra, téglára vagy barázdált felületre alkalmasak. De vannak problémás felületre való olaj- és latexbázisú, valamint tapadóhídképző alapozók is.
A legtöbb esetben nemcsak a felület, hanem az alkalmazni kívánt festék típusa is befolyásolja, milyen alapozót válasszunk, így tanácstalanság esetén kérjük ki szakemberek véleményét!
Kép forrása: Pixabay.com
Hirdetés (X)
