A pasztinák (Pastinaca sativa) vad alakja Európa szerte előfordul a réteken. Feltehetően már a középkorban is ismerték és termesztették, azonban igazán népszerű azokban a nyugat-európai országokban lett, ahol adott volt számára a kedvező, hűvösebb, csapadékosabb klíma.
Kétéves növény, az első évben fejlődik ki fogyasztásra alkalmas, fehér húsú gyökere, míg a második éven virágszára és ernyős virágzata. Karógyökere a talaj függvényében hosszú, vagy akár kerek is lehet, csak akkor ágazik el, ha nincs elég mélyen megmunkálva a talaj.
Bár külseje emlékeztet a gyökérpetrezselyemre, több eltérés is akad a két növény között. A pasztinák intenzívebb ízű és szárazanyag tartalma is magasabb, levele pedig egyáltalán nem fogyasztható. Íze jellegzetes, édeskéssé teszi az ételeket, levesek ízesítésére kitűnő, ha mértékkel használjuk.
Ha szeretnénk a kertben pasztinákot termeszteni, az üzletek vetőmag kínálatában, jellemzően a Fertődi félhosszú fajtával találkozhatunk, mely hosszú tenyészidejű, krémszínű, fehér húsú gyökere 25-30 cm hosszú. Késő ősszel szedhető fel, a fagyokat is jól bírja.
Pasztinák vetőmag vásárlás >>>
A pasztinák igényei és vetése
A pasztinák nem különösebben igényes zöldség, szinte bármilyen talajon megterem, amennyiben az nem túl tömörödött. Rosszul és nem elég mélyen megmunkált talajban, a gyökér elágazik, ráncos lesz és íze is romlik.
Legjobban a semleges vagy savanyúbb talajtípusokat kedveli, de meszes, lúgos talajokon is megél. Ideális számára, ha a terület, ahol termesztjük, az előző évben volt szerves trágyázva. A későbbi fejtrágyázást meghálálja. Kedveli a napos, világos fekvést, de félárnyékban is megél, jó hidegtűrő növény.
A pasztinákot kora tavasszal, márciusban vetjük 2-3 cm mélyen, a sorok között 35-40 cm sortávolságot hagyva. Mivel a magok rendkívül lassan csíráznak érdemes sorjelző növényeket is vetni, például hónapos retket.
Ha nem jutnak elég nedvességhez, a magok csírázása még lassabb, ezért ha tartósan nincs csapadék, öntözni kell a vetést. Fontos, hogy tartsuk gyommentesen a sorokat, ez megkönnyíti a pasztinák fejlődését.
Amikor a fiatal növények elérik a 2-3 leveles állapotot, ritkítsuk meg a sorokat, amennyiben túl sűrűn vetettünk. A fiatal növények között kb. 10 cm-es távolság legyen. A pasztinák a megfelelő fejlődéshez folyamatos és bőséges öntözést igényel, ezért nyáron öntözni kell.
A gyökerek csak viszonylag későn kezdenek megvastagodni, érdekesség, hogy minél vastagabb a gyökér, annál ízletesebb is.
Betegségekre nem kifejezetten érzékeny, bár lisztharmat és peronoszpóra megtámadhatja. Kártevők közül a levéltetvek, valamint a gyökereket rágó kártevők okozhatnak problémát. Utóbbiak ellen a talaj-előkészítéskor célszerű védekezni.
A pasztinákot ásóval emeljük ki a földből, így megelőzhető, hogy sérüljön a gyökér, mivel nem érzékeny az őszi fagyokra, ezért ráérünk a betakarítással. Szedésekor érdemes kesztyűt húzni, mivel a levelek érintése, az arra érzékenyeknél bőrgyulladást is okozhat. A betakarított pasztinák pincében, homokban rétegezve tárolható a többi gyökérzöldséghez hasonlóan, vagy akár száríthatjuk is.
A tárolás során időnként ellenőrizzük, nincsenek-e rohadó gyökerek, amennyiben vannak, azokat távolítsuk el.
Sikeres kertészkedést, bőséges termést kívánunk!
Kép forrása: Food photo created by Racool_studio – www.freepik.com
Forrás: Balintgazda.hu