Saláta termesztése – Részletes útmutató

saláta

A fejes saláta az őszirózsafélék családjába tartozó növény, mely jelentős C és B-vitamin, valamint karotin tartalma miatt, rendkívül értékes zöldségünk. Felhasználni frissen szokás jellemzően salátaként, magában vagy más zöldségekkel együtt. Leveleivel a hamburgert és a tacót is ízesítik.

A fejes salátán túl más salátákkal is találkozhatunk a zöldségesek, vagy éppen a kertészetek zöldségmag kínálatában, melyekkel gazdagíthatjuk a kertünkben termesztett zöldségek választékát. A teljesség igénye nélkül ezek a következő: tépősaláta, kötözősaláta, jégsaláta, endívia, cikória mezei saláta vagy más néven galambbegy saláta.

A fejes saláta Európában való elterjedése a görögöknek köszönhető, akik az egyiptomiaktól vettél át. Magyarországon a 17. században terjedt el a saláta termesztése és fogyasztása. A saláta nagyon egyszerűen termeszthető a konyhakertben is, a továbbiakban a saláta fajtákat, a fejes saláta igényeit és termesztésének menetét mutatjuk be részletesen.

Saláta fajták

saláta

Kép forrása: Pixabay.com

Fejessaláta fajták

Hajtató gigant: Fűtetlen fólia alatti hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre alkalmas fajta. A fej nagy, tömör, sárgászöld színű. Levelei ép szélűek, kissé hólyagos felületűek.

Május királya: Korai fajta szabadföldi termesztésre, valamint őszi és tavaszi fólia alatti hajtatásra is kitűnő fajta. Közép-nagy, tömött, jól záródó fejet nevel. Levelei hullámosak, szabálytalan hólyagokkal, sárgás világoszöldek.

Attrakció: Szabadföldi termesztésre és őszi hajtatásra javasolt fajta. Közép-nagy, kissé lapított, világoszöld, jól zárt fejet képez. Levele sima, hullámos szélű. Folyamatosan termeszthető, nem magzik fel.

Keszthelyi nyári: Szabadföldi termesztésre javasolt fajta. Felmagzásnak jól ellenáll, rendszeres öntözés mellett nyáron is termeszthető. A fej nagy, kemény, jól zárt. Levelei világoszöldek, közepesen hólyagosak.

Balatoni zöld: Hosszú tenyészidejű szabadföldi fejessaláta fajta. Nagy, zárt, közép-zöld színű fejet képez. Nyári termesztésre kiváló, nem hajlamos korai magszárképződésre.

Téli vajfej: Ősszel vethető, palánta formájában áttelelő fajta, mely tavasszal korán fejesedik. A fej közép-nagy, jól boruló, világos sárgászöld. Külső levelei kissé hullámosak.

Kobak: Enyhén fűtött és fűtetlen fólia alatti hajtatásra javasolt, rövid tenyészidejű fajta. Levelei igen finom szerkezetűek, sárgászöld színűek. A fej 25–30 dkg tömegű, jól záródó. Magszárképzésre nem hajlamos, az egyik legízletesebb fajta, friss fogyasztásra kitűnő.

Edina: Enyhe fűtésű, vagy fűtés nélküli fólia alatti hajtatásra, valamint korai szabadföldi termesztésre javasolt, rövid tenyészidejű, gyors fejképzésű fejessaláta. Levelei sárgászöldek, finom szerkezetűek, felületük kissé hólyagos. A fej közép-nagy vagy nagy, jól záródó, tömött. A fej átlagos súlya 18–20 dkg. Fejrothadásra és levélszélbarnulásra nem hajlamos. Az alacsony és ingadozó hőmérsékletet is jól bírja.

Tépősaláta fajták

Amerikai barna: Fejet nem képez, ugyanakkor sok zsenge levelet hoz, melyek élénkbarna rajzolatúak. Szakaszosan vethető és folyamatosan szedhető, hamar regenerálódik.

Lollo bionda: Szakaszosan egész évben vethető dekoratív tépősaláta. Dús levélrózsát nevel fodros, sárgás-zöldes, finom, ropogós levelekkel, melyeket folyamatosan szedhetünk.

Lollo rossa: Szakaszosan egész évben vethető dekoratív tépősaláta. Levélrózsát nevel fodros, sárgás-zöldes levelekkel, melyek piros szegélyben végződnek. Leveleit folyamatosan szedhetjük.

Jégsaláta fajták

Great lakes: Hosszú tenyészidejű szabadföldi termesztésre ajánlott fajta. Nagy, kemény fejet nevel, levele ropogós, közép-zöld színű. Magszárképződésre nem hajlamos.

Tarzan: Szabadföldi helybevetésre javasolt fajta, tenyészideje 80-90 nap. Nagyméretű, zárt, tömött fejet képez, mely elérheti az 1 kg átlagtömeget is. Felmagzásra nem hajlamos.

A fejes saláta igényei, termesztése

saláta

Kép forrása: Pixabay.com

A fejes saláta a talaj típusára nem igazán kényes, bár legjobban, a tápanyagban gazdag, vízzel jól ellátott, kissé lúgos talajokat kedveli. Jól termeszthető laza szerkezetű, barna homoktalajon. A talajt szerves trágyával és műtrágyával egyaránt érdemes javítani, így biztosítva az elegendő tápanyagot.

Vízigénye növekedési időszakának elején a legnagyobb, később a túl sok nedvesség azt eredményezheti, hogy a fejek lazák lesznek. A saláta világos helyen termeszthető, jó hidegtűrő növény, palántái korán kiültethetők valamint a szabadban át is lehet őket teleltetni.

Nagy melegben, hosszú nappalok idején a kifejlett növények könnyen felmagzanak, ezért fontos, hogy szakaszosan vessünk és a megfelelő fajtákat válasszuk. Tavaszi szabadföldi vetésre például csak nyári fajtát érdemes választani, mert a korai fajta felmagzik a nyári melegben.

A saláta betegségei közül a salátaperonoszpóra és a salátavész érdemel említést, kártevők közül a lótücsök, drótféreg és a saláta bagolylepke hernyója károsíthatja.

Salátát termeszthetünk vásárolt palánták ültetésével, nevelhetünk palántákat saját magunk számára, valamint a szabadban is elvethetjük magjait. Azért, hogy az év minél nagyobb részében élvezhessük a frissen szedett salátát, célszerű szakaszosan vetni többféle fajtát.

Március eleji kiültetésre február második felében kezdhetjük meg a palántanevelést. Töltsünk meg cserepeket, ládákat jó szerkezetű, szobahőmérsékletű földdel. Szórjuk a föld felszínére a magokat és nyomkodjuk a földhöz őket.

A csírázáshoz fény, nedvesség és kellemesen párás környezet szükséges, utóbbit üveglappal biztosíthatjuk. Amint kikeltek a magok, vigyük a cserepeket napos helyre, például az ablakba és tartsuk nedvesen a palánták földjét. Március elején ültessük ki a szabadba őket kb. 20 cm-es tőtávolságra. A sorok között 30 cm-es sortávolság legyen.

A szabadföldi magvetést a retekkel egy időben kezdhetjük el, áprilistól már csak nyári fajtákat vessünk. A saláta magok nagyon aprók, ezért célszerű szélmentes időben vetni őket. Készítsük elő az ágyást, a 30 cm-es sortávolságot most is tartsuk, a magokat takarjuk földdel.

A fiatal salátákat ritkítsuk kb. 20 cm-es tőtávolságra, a kiegyelt palántákat ültessük át máshova és gondozzuk őket a korábban írtaknak megfelelően.

Ha nyáron felszabadul egy kis hely a kertben, akkor nyáron is vethetünk egy kevés salátát, ezt követően, augusztus végén elkezdhetjük az áttelelő saláta vetését.  Az áttelelő salátát szabadföldbe és ládába is vethetjük, utóbbi megoldás jobb, mivel könnyebb folyamatosan nedvesen tartani a földet.

A palántákat szeptember végén, október elején ültethetjük végleges helyükre, 20 cm-es tőtávolságra egymástól. Az áttelelő saláta előnye, hogy következő évben nagyon korán fogyaszthatjuk az ízletes saláta leveleket.

Sikeres salátatermesztést, bőséges termést kívánunk!

Képek forrása: Pixabay.com