Sóska termesztése – Részletes útmutató

sóska

A sóska Európa szerte őshonos évelő növény, Magyarországon a mérsékelten savanyú ízű mezei sóskát (Rumex acetosa) termesztjük. Nyugat-Európában az erősen savanyú francia sóskát (Rumex scutatus), valamint az angol sóskát (Rumex patientia) is fogyasztják.

A sóska magas C-vitamin, valamint számottevő vas, foszfor és kalcium tartalma miatt értékes, különleges ízű zöldségünk, mely főzeléknek, levesnek és salátának is ízletes. Oxálsav tartalma miatt, mértékletes fogyasztása javasolt.

Ha sóskát szeretnénk termeszteni a kertben, akkor az üzletek vetőmag kínálatában jellemzően a Pallagi nagylevelű fajtával találkozhatunk. Levelei jellemzően 20-22 cm hosszúak, lándzsás vállúak és vastagok. Fejtrágyázás és öntözés mellett 3-4 évig is egy helyen maradhat. Friss fogyasztásra és fagyasztásra is kitűnő.

A sóska igényei

A sóska nem tartozik a különösen igényes zöldségfélék közé. Fényigénye nem túl jelentős, a hosszú nappalos körülmények, főként, ha meleg van magszár fejlesztésére ösztönzik. Ezeket a magszárakat, fontos, hogy mindig kitörjük a helyükről.

Vízigénye főként a csírázáskor jelentős, mely egyébként elég lassú folyamat, bő két hét, de akár egy hónap is lehet. A csírázási időszakban rendszeresen öntözni kell a vetést, ügyelve arra, hogy ne mossuk ki a magokat a talajból. A tenyészidő alatt nyirkos talajban, kellemesen párás környezetben fejlődik a legszebben.

A talajjal szemben nincsenek igazán speciális igényei, átlagos kerti talajban is jól fejlődik, azonban azt fontos megemlíteni, hogy elsősorban a nitrogént hasznosítja a tápanyagok közül, ahogy az a többi levélzöldségre is jellemző. A jó vízgazdálkodású, semleges vagy enyhén savanyú, középkötött, mélyrétegű talajokat kimondottan szereti.

A sóska vetése

A sóska tavasszal (március-április), valamint ősszel (augusztus-szeptember) is vethető, az őszi vetés már tavasszal szedhető, míg a tavaszi vetést nyáron kezdhetjük betakarítani.

A vetést megelőzően készítsük elő a területet, ássuk fel, forgassuk át a talajt és ne feledkezzünk el az ágyás gyommentesítéséről sem. A sóska apró magjait kb. 2 cm mélyre vessük el, a sorok között 30-40 cm-es sortávolságot tartsunk.

A vetést követően gondoskodjunk az ágyás rendszeres öntözéséről és gyomtalanításáról, és a fejlődés további szakaszában se feledkezzünk el az öntözésről, valamint a nitrogénpótló fejtrágyázásról. Ahogy korábban említettük, a hosszú, meleg nappalok kedveznek a magszár fejlődésének, ezeket törjük ki.

A betakarítás célszerű mindig csak annyi levelet leszedni, amennyit frissen elfogyasztunk vagy feldolgozunk, mivel rövid ideig tárolhatók minőségromlás nélkül. A levelek szedése során, a fiatal, szívleveleket ne sértsük meg, mivel ha ezek sérülnek, csökken a további hozam.

Bár a betegségekre és kártevőkre nem kimondottan érzékeny zöldségféle, több betegsége és kártevője is ismert. Betegségek közül a sóskalisztharmat és a sóskarozsda a leggyakoribb, a sóska ovuláriás levélfoltossága ritkább. Kártevők közül a levéltetveket, a bagolylepkék hernyóit, valamint a sóskalegyet lehet megemlíteni.

Sikeres kertészkedést, bőséges termést kívánunk!

Kép forrása: Pixabay.com