Szerző: A spárga (Asparagus officinalis) a spárgafélék családjába tartozó évelő növény, mely Ázsiában és Európában is őshonos. Termesztése Európában a 16-17. században kezdődött.
A spárga zsenge, megvastagodott hajtásait, sípjait fogyasztjuk, melyek A, B1, B2, C és E-vitaminban gazdagok, emellett folsav, kalcium, vas, foszfor és kálium tartalmuk is jelentős.
Az üzletek kínálatában a halványított spárgával és a zöld spárgával találkozhatunk leggyakrabban. Ismert még a lila spárga is, mely lényegében azonos a fehér spárgával, de a nappali fény hatására a hegye fokozatosan lilává válik és kissé aromásabb ízű.
A spárga termesztése időigényes folyamat, a magról nevelt spárga a harmadik évtől szedhető, a betakarítás áprilistól június közepéig tart. Mielőtt belevágnánk a spárga termesztésébe, előtte érdemes megismerkednünk a spárga igényeivel és a termesztés menetével.
Gazdabolt országos szállítással, akár 24 órán belül! >>>
A spárga igényei, termesztése
Kép forrása: Pixabay.com
A spárga fényigényes növény, ezért napos helyet válasszunk számára a kertben. Számoljunk a spárga helyigényével is, amikor helyet keresünk a konyhakertben.
A halványított spárga bakhátat igényel és 150 cm-es sortávolságot, a zöld spárga termesztéséhez nincs szükség bakhátra, de a sortávolság ebben az esetben is legalább 120 cm legyen.
Talajok közül a laza szerkezetű, homokos, tápanyagban gazdag talajokat kedveli leginkább, a talajt javítsuk fel komposzttal vagy istállótrágyával a vetés előtt. A spárga átlagos vízigényű növény, rendszeres, mérsékelt öntözés mellett bőségesen terem, nyári, száraz és forró időszakokban, mindenképp öntözzük.
További teendőként a gyomlálást, kapálást lehet megemlíteni, és időnként növényvédelmi feladatokkal is számolhatunk. Kártevők közül a spárgalégy és a spárgabogarak, míg betegségek közül a gombabetegségek támadhatják meg időnként.
A spárgát jellemzően szabadföldbe vetjük kora tavasszal, legkésőbb áprilisban, magjai lassan csíráznak, ugyanakkor hidegtűrők. Lehetőség van ültetésre szánt gyöktörzsek előnevelésére is cserépbe vetéssel.
Alakítsunk ki sorokat, a halványított spárga esetében 150 cm, a zöld spárga vetésénél 120 cm-es sortávolságot hagyjunk. Ha laza talajba vetjük a magokat, 4-5 cm mélyre, ha kissé kötöttebb talajba, akkor 2-3 cm mélyre kerüljenek a magok.
Május végére a magoncok elérik azt a fejlettséget, hogy kiegyelhetjük őket. A zöld spárga esetében 20-30 cm, a fehér spárgánál 30-40 cm az ideális tőtávolság. Neveljük a spárgát a korábban írtak szerint, két év nevelés után, a harmadik év márciusában, húzzunk bakhátat a halványított spárga köré.
Ültetésre szánt gyöktörzsek előneveléséhez, kicsi, laza szerkezetű földdel megtöltött cserepekbe vetjük el a magokat tavasszal. Ha elérik a fiatal növények a 3-4 ujjnyi magasságot, nagyobb cserépbe ültetjük őket, és ebben folytatjuk a nevelésüket.
Az így előnevelt gyöktörzseket a következő év májusában ültetjük el a kertben, 10-15 cm-el a föld alá, a rügyes oldalukkal felfelé. A tőtávolság ilyenkor is 35-40 cm legyen. Gondozzuk tovább a kiültetett növényeket, télen takarjuk trágyatakaróval vagy komposzttal őket.
A spárga sípokat, akkor érdemes szedni, amikor hosszúságuk eléri a 20-25 cm-t. A halványított spárga esetében bontsuk ki a bakhátat a sípok szedéséhez.
Sikeres kertészkedést, bőséges termést kívánunk!
Képek forrása: Pixabay.com
