Vöröshagyma termesztése – Részletes útmutató

vöröshagyma

A vöröshagyma Közép-Ázsiából származó, hagymafélék családjába tartozó növény. Rengeteg étel alapjául szolgál a konyhában, emellett gyógyhatásai is ismertek. Jellegzetes, aromás illata és íze, a benne található kénvegyületeknek köszönhető.

A kénvegyületek mellett, tartalmaz flavonoidokat, számottevő mennyiségben B1, B2, és C-vitamint, vasat, kalciumot, káliumot, jódot, cinket és szelént.

Pozitív hatásai miatt, a népi gyógyászat főként légúti és hurutos betegségek, magas vérnyomás, valamint emésztőrendszeri betegségek kezelésére használta.

A nyersen fogyasztott vöröshagyma mérsékeli a koleszterinszintet, a belőle készített kivonatot az érelmeszesedés megelőzésére, és a szívroham kockázatának csökkentésére alkalmazzák. Fokozza az emésztőnedvek termelődését, így az emésztésre is pozitívan hat.

Szerepet játszik a koszorúér megbetegedések megelőzésében, gátolja a vérrögképződést és a trombózist. Növeli a szervezet ellenálló képességét, és enyhíti a megfázás tüneteit.

A benne található illóolajak, segítenek fellazítani a légutakban lerakódott nyákot, ezáltal csökkentik az orrdugulást.

Ha szeretnénk vöröshagymát termeszteni a kertben érdemes először megismerkedni a leggyakoribb fajtákkal, a vöröshagyma igényeivel, azt követően pedig a termesztés menetével is. Írásunk további részében erről lesz szó.

Vöröshagyma fajták

vöröshagyma

Kép forrása: Pixabay.com

Góliát: Hosszú tenyészidejű, friss fogyasztásra, rövid tárolásra, egyéves termesztésre alkalmas, bőtermő fajta. Hagymája igen nagy, gömbölyű, világosbarna héjszínű. Íze édeskés, nem csípős.

Makói bronz: Nagy termőképességű, egyéves termesztésű, hosszú tenyészidejű fajta. A hagyma gömb alakú, külső héjszíne bronz-barna, húsa tömött, fehér, enyhén csípős ízű. Friss fogyasztásra, tárolásra is kitűnő.

Makói CR: Dughagymás termesztésre ajánlott, a makói fajtával egyenértékű, jól tárolható fajta. Felmagzásra nem hajlamos, energiatakarékos, mivel kevesebb hőkezelést igényel. A hagyma gömb alakú, 50-60 g átlagsúlyú, külső héja bronzbarna, húsa fehér.

Makométa: Egyéves termesztésre alkalmas, középkorai, jól tárolható fajta. Hagymája közép-nagy (70-80 g), kerek, sötétbarna héjszínű.

Pannónia: Hosszú tenyészidejű bőtermő fajta. Egyéves termesztésre, friss fogyasztásra és tárolásra alkalmas. A hagyma enyhén csúcsosodó gömb alakú, nyaki része jól záródó. Héja barna, húsa tömött, fehér, enyhén csípős.

Rákóczi Piroska: Középkésői, jól tárolható fajta, egyéves termesztésre. Hagymája nagy, gömb alakú, barna héjszínű. Húsa tömött, fehér, enyhén csípős ízű. Betegségekkel szemben ellenálló.

Spanyol óriás: Egyéves termesztésre, friss fogyasztásra alkalmas, hosszú tenyészidejű, óriás méretű (80-100 g átlagsúlyú) fajta. A hagyma szép gömbölyű, külső héja világos barna, húsa fehér, kellemes ízű. Salátának, levesnek is kitűnő. Rövid ideig tárolható.

Stuttgarti óriás: Egyéves és dughagymás termesztésre alkalmas, középkésői, nagy termőképességű fajta. A hagyma lapított gömb alakú, külső héjszíne sötét sárga, húsa fehér, enyhén csípős. Friss fogyasztásra, tárolásra is kitűnő.

Tisza F1: Nagy termőképességű, hosszú tenyészidejű, áttelelő fajta. Külső héjszíne barna, húsa fehér, enyhén csípős. Átlagsúlya 50-70 g. Friss fogyasztásra ajánlott.

Fertődi ezüstfehér: Elsősorban zöld- és főzőhagymának ajánlott, igen korai, őszi vetésre is alkalmas fajta. Hagymája 40-50 g átlagtömegű, alakja nagyon lapos ellipszis, héja fehér. Gyöngyhagymaként is termeszthető.

Lisszaboni fehér: Elsősorban zöld és főzőhagymaként felhasználható, rövid tenyészidejű, lapított gömb alakú fehér héjszínű, közepes szárazanyag tartalmú hagyma. Egyéves termesztésre és őszi vetésre is alkalmas.

Sonkahagyma: Közepesen tárolható, friss fogyasztásra alkalmas, különleges, jó ízű, salátahagyma. Lombozata élénkzöld. A hagymatest hengeres alakú, héja sötét sárga, húsa tömött, fehér, jól szeletelhető. Átlagsúlya 50-60 g.

A vöröshagyma igényei, termesztése

vöröshagyma

Kép forrása: Pixabay.com

A vöröshagyma nem melegigényes növény, tenyészidőben 17-19 fokos hőmérséklet mellett fejlődik legszebben. Nem számít vízigényes zöldségnek, a fejlődése elején igényel nedvességet, később inkább meleg, száraz környezetet.

Talajok közül a humuszban gazdag, laza szerkezetű, jól művelt talajokat kedveli leginkább, a frissen trágyázott talajt viszont nem szereti, ezért érdemes olyan helyen termeszteni ahol 2-3 éve trágyáztunk. Napos, világos helyen termesszük, árnyékos helyen nem várhatunk bőséges termést.

A vöröshagymát magvetéssel és dughagyma ültetésével lehet termeszteni. Makón az első évben termelik meg a dughagymákat, melyeket a következő évben ültetnek el és ebből fejlődnek ki augusztus végére a betakarítható vöröshagymák.

Kiskertben jóval egyszerűbb megoldás, ha dughagymát vásárolunk, melyet márciusban lehet elültetni, vagy ősszel, de ideálisabbnak a tavaszi időpont tekinthető. A magvetés ideje szintén márciusban van.

A magvetéshez és a dugványozáshoz, alakítsunk ki sorokat 20 cm-es sortávolságra egymástól. A dughagymákat egymástól 15 cm-es tőtávolságra kell kiültetni, a hagyma csúcsa minimum 2,5 cm-rel kerüljön a talaj felszíne alá.

Magvetés esetén 2-3 hetes csírázási időre számíthatunk, a túl sűrű vetést ritkítsuk, úgy, hogy 5 cm legyen a növények között, a kiszedett palánták jól bírják az átültetést, átültethetjük őket máshova is.

A magvetés száraz időjárás esetén rendszeres öntözést igényel, a július közepétől csökkentsük az öntözést. Akár a magvetés, akár a dugványozás mellett döntünk, fontos, hogy a talajfelszínt porhanyósan tartsuk és rendszeresen eltávolítsuk a gyomokat. A növények magszárát vágjuk le, vagy törjük ki.

A dughagymáról nevelt vöröshagyma augusztus elején, a magról nevelt augusztus végén takarítható be, a betakarításra száraz, napos időben kerítsünk sort. A kiásott hagymákat napon szárítsuk néhány napig, majd tisztítsuk meg a leváló külső héjától. Tárolni hűvös, száraz helyen lehet, tárolásra csak teljesen egészséges hagymafejeket válasszunk.

Sikeres kertészkedést, bőséges termést kívánunk!

Képek forrása: Pixabay.com